Számos projektünk munkája beérett, és köszönhetően hűséges támogatóinknak, gyermekek százai tapasztalhatják meg Izraelben, milyen a fényesebb jövő. Íme néhány a szívet melengető, elképesztő történetek közül (a neveket személyiségi jogok védelme miatt megváltoztattuk).

Rachel

Egy este, mikor Rachel még csak 8 éves volt, édesapja autóval egy rövid útra vitte. Mikor Siló külvárosába értek, teljes sötétség vette őket körül.

Hirtelen terroristák golyói tépték szét autójukat. Édesapja kiesett az ülésből. Rachel felkiáltott. De a kislány segélykiáltása hamar elakadt, mikor egy golyó a fején eltalálta. Másodpercek alatt lett újra minden csendes.

Rachel édesapja aznap este meghalt. A kislány túlélte, de élete darabokra tört. Egy sor műtéten esett át, amely teste gyógyulásához vezetett, de azon az éjjelen elszenvedett tragédia traumája tovább kísértette őt. Felkavaró rettegés szorította össze lelkét. Félt aludni menni, és mikor végre álomba merült, kiabálva ébredt fel, amíg édesanya nem ért oda hozzá.

A terápiás, oktatási és szabadidős programjainknak köszönhetően Rachel újra tud mosolyogni, és összeroncsolódott lelke napról napra gyógyul. Kezd újra visszatalálni ahhoz a gyermekkorhoz, amelytől megfosztották őt azon a rettenetes éjszakán három évvel ezelőtt! Ahogy édesanyja szokta mondani: "már látható a fény az alagút végén!"

Aaron

Egy terrorista teljesen tönkre tette Aaron életét, mikor még csak 5 éves volt. Egy nap, bátyja és barátai az iskolán kívül tartózkodtak, Silótól északra. A semmiből egy sortűz kioltotta három kisfiú életét, közöttük Aaron idősebb testvéréét.

Attól függetlenül, hogy a gyilkosság pillanatában Aaron nem tartózkodott a helyszínen, élete drámai módon megváltozott. Teljesen összeesett. A szelíd természetű kisfiú hirtelen dühkitörésekkel támadta szüleit és barátait, ugyanakkor komoly koncentrációs problémákkal is küzdött az iskolában.

Ezután Aaron szülei elhozták a kisfiút hozzánk. Lassan, napról napra Aaron újra visszanyerte régi énjét függetlenül attól, hogy a fájdalom gyökerei nagyon mélyre nyúltak. Dührohamai ritkábbak lettek, és jobban is tudott koncentrálni az iskolában.

"Elvesztettem a fiamat" mondta az édesanya, "de Önök megmentették a testvérét!"

Danny

Danny göndör haja égszínkék szemei elé hullottak, amikor gyengéden kezében tartva, megsimogatta a kis madár szürke tollait. Hallotta, ahogy a kis madár szive ritmikusan ver a testét borító tollak alatt, gügyögött hozzá, a saját nyelvén próbált kommunikálni vele, amire képtelen volt az emberekkel.

Danny kisnövésű volt, 11 éves korában 8-nak vagy még kissebbnek nézték alkata miatt. Nem sokat beszélt, kevéssé kereste a kapcsolatokat. Danny túl sok mindenen esett át, annál jóval többet élt át, mint amit egy korabeli gyermeknek át szabadna élnie.

Bátyját, illetve elhunyt bátyját Shmuelt teljes szívéből szerette. Mindenkor felnézett rá, szemében a bátyja egy igazi hős volt.

Egy júniusi estén Shmuel egy buszmegállóban várakozott, hogy visszatérjen Silóba. Miközben a mellette álló emberrel beszélgetett egy öngyilkos merénylő kiszállt egy autóból az utca másik oldalán. Vadul villogó szemekkel a zsúfolt buszmegálló felé kezdett rohanni eltaszítva az őt megállítani próbáló rendőrt. Másodpercek alatt felrobbantotta magát. Shmuel a helyszínen életét vesztette.

Mikor Danny meghallotta bátyja halálhírét, bezárkózott saját kis világába. A gyász és a fájdalom túl nagy volt. A kisfiú képes volt órákon át csöndben, egyedül üldögélni.

Ekkor lépett be kis életébe a Shiloh Israel Gyermekalapítvány állatsimogató állatkertje.

Attól a perctől kezdve Danny kisállatokkal kezdett el foglalatoskodni, és a fájdalom egy része fokozatosan csillapodni kezdett benne. Míg korábban órákon át képes volt magányosan üldögélni, most már ő az első, aki reggel 7h30-kor megjelenik a állatsimogatóban. Nyulakat és madarakat tart kezei között, és átszellemülve nyílik meg nekik, érzelmi világa belesimul a kisállatok puha szőrébe.

Az állatsimogató állatkert teljesen megváltoztatta Danny életét. Természetes, hogy bátyja mindig hiányozni fog neki, és ez sohasem fog változni. Az állatok gondozása révén, és a tehetséges állatgondozó felügyelete mellett Dannynak sikerült kiadnia magából a szenvedés egy részét, megbírkóznia a rettegéssel, amelytől korábban szabadulni nem tudott, és továbblépni egy szebb jövő felé.